HATÁRTALANUL! 2025 – TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS HETEDIKESEKNEK

 

Erdély Kincseinek Felfedezése   - HAT-KP-1-2025/1-000019

Erdély Kincseinek Felfedezése   2.  - HAT-KP-1-2025/1-000024

 

2026.05.05-10. Erdély

Bethlen Gábor Alap

Magyarország Kormánya Támogatása

 

2026. május 05. kedd

A Kecskeméti Református Általános Iskola 7. évfolyamos diákjai a Határtalanul! 2025 pályázat keretében Erdélybe utaztak, hogy személyesen is megismerjék a külhoni magyarság történelmi és kulturális értékeit. Az utazás első napján már hajnali 3 órakor útnak indult a csoport, de a korai kelés ellenére mindenki izgatottan és jókedvűen várta a közös élményeket. A határ átlépése után Arad térségében haladtunk el, ahol felidéztük az 1848–49-es szabadságharc eseményeit, és megemlékeztünk azokról a hősökről, akik életüket áldozták a magyar nemzet szabadságáért. Utunk során érintettük Déva vidékét is, ahol szó esett a híres vár történetéről, valamint a hozzá kapcsolódó mondákról és történelmi eseményekről. Első hosszabb megállónk Gyulafehérvár volt, Erdély egyik legfontosabb történelmi központja. A székesegyházban koszorút helyeztünk el Hunyadi János szarkofágjánál, tisztelegve a törökellenes harcok legendás hadvezére előtt. A látogatás során megismerkedtünk Bethlen Gábor erdélyi fejedelem örökségével is, aki a református hit védelmezőjeként és az erdélyi művelődés támogatójaként maradandó nyomot hagyott a magyar történelemben. Ezt követően Torda felé vettük az irányt, ahol Erdély egyik legismertebb természeti és ipartörténeti látványosságát, a Tordai-sóbányát tekintettük meg. A föld mélyében kialakított hatalmas termek, a különleges sóképződmények és az egyedülálló föld alatti világ mindenkit lenyűgözött. A látogatás során betekintést nyerhettünk a sóbányászat múltjába, valamint megismerhettük annak jelentőségét Erdély gazdasági életében. A délutáni órákban Segesvárra érkeztünk, amely Erdély egyik legszebben megőrzött középkori városa. Városnézésünk során megismerkedtünk a település történetével, kulturális örökségével és műemlékeivel. Külön figyelmet szenteltünk Petőfi Sándor emlékének, aki a hagyomány szerint a Segesvár melletti csatában tűnt el 1849-ben. Bár halálának pontos helye máig nem ismert, a város és környéke számos emlékhellyel őrzi a költő emlékét. A program részeként a diákok kisebb csoportokban önállóan is felfedezhették a történelmi belvárost, így személyes élményeket is szerezhettek a város hangulatáról. A tartalmas és élményekben gazdag nap végén Gyergyószárhegyre érkeztünk, ahol elfoglaltuk szállásunkat. A vacsora mellett lehetőség nyílt a nap eseményeinek közös felidézésére és az első benyomások megosztására. Az utazás első napja számos történelmi emlékhely, kulturális érték és közösségi élmény megismerését tette lehetővé, így méltó kezdete volt az erdélyi tanulmányútnak.

 

2026. május 06. szerda

A szerdai utunk elején a véletlennek köszönhetően 2 medvét is láthattunk az út szélén buszunkból. Programunk elején kiszálltunk a meglehetősen hűvös 9 fokban a Zetelaki víztározó gátján, és készítettünk pár emlékezetes fotót a ragyogó napsütésben.

Utunk következő állomásaként finom, házi készítésű lekvárokat és szörpöket kóstolhattunk Zetelakon Szegedi Ágnes termelőnél, ahol vásárlásra is nyílt lehetőség.

A következő állomásunk Székelyudvarhely volt. Székelyudvarhelyen, az Emlékezés Parkjában Bethlen Gábor emléke előtt tisztelegtünk, aki erdélyi fejedelemként kiemelkedő szerepet játszott a református hit védelmében, valamint az oktatás és a művelődés támogatásában. Egy református iskola számára öröksége azért különösen fontos, mert példát mutat a hit, a tudás és a közösség szolgálatának összhangjára.. Sütiztünk és fagyiztunk a város legjobb cukrászdájában.

Ezután Szejkefürdőn megtekintettük a Mini Erdély Parkot (=Mini Transylvania), ahol játékos feladatmegoldásért történelemből ötöst lehetett kapni, majd megkoszorúztuk Orbán Balázs emlékművét, ahol közösen elénekeltük a székely himnuszt, és a 17 székely kapun keresztül haladva újra buszra szálltunk, hogy folytassuk utunkat Korondra.

Farkaslakán emlékező főhajtással adóztunk Tamási Áron szellemi öröksége előtt, aki maradandó nyomot hagyott a magyar kultúrában és gondolkodásban. Az alkalom során koszorút helyeztünk el a Trianon-emlékműnél is, felidézve a történelmi esemény nemzetünkre gyakorolt hatását, valamint kifejezve összetartozásunkat a határokon átívelő magyarsággal. A megemlékezés a múlt tiszteletéről, közös értékeink megbecsüléséről és nemzeti identitásunk erősítéséről szólt

Egy taplász műhelyben ismerhettük meg a taplóból készült tárgyak elkészítési módját, majd egy fazekas látványműhelyben próbálhattuk ki a korongozást és a kerámiafestést. Megismerhettük a házisajtkészítés fortélyait és a székelykapuk szimbólumait is idegenvezetőnk segítségével. Korondi látogatásunkat egy helyi kézműves vásárban fejeztük be.

Innen Szovátára mentünk, a Medve-tóhoz, ahol helyi idegenvezetőnkkel a tó körül sétálva megismertük a Medve-tó különleges történetét és láthattunk felszíni sósziklákat is.

Az eseménydús nap után fáradtan, de rengeteg élménnyel gazdagodva érkeztünk vissza a szálláshelyünkre.

 

2026. április 07. csütörtök

Kirándulásunk harmadik napján, csütörtökön reggel első utunk egy kőfejtőhöz vezetett, ahol gyönyörködhettünk a lenyűgöző kilátásban. Ezt követően indultunk a Hargita felé. A hely egyik sajátossága, hogy a hegyre vezető meredek és köves erdei utak miatt sokan pick-up terepjárókkal jutnak fel a túraútvonalak kiindulópontjához. Így tettünk mi is. Különleges élmény volt számunkra a szerpentines hegyi utakon haladva gyönyörködni a fenyvesekben és a székelyföldi táj látnivalóiban. A Madarasi-Hargita Székelyföld egyik legismertebb természeti kincse, amelyet sokan a székelyek „szent hegyeként” emlegetnek. A hegycsúcsról lenyűgöző panoráma tárul a látogatók elé, miközben a környék gazdag növény- és állatvilága különleges élményt nyújt az oda érkezők számára. A túra során egyszerre tapasztalhattuk meg a hegyvidéki természet nyugalmát és vad szépségét, a természet különleges kettősségét: a színpompás virágokat és a még havas tájrészeket. Miután mindenki szerencsésen leért a csúcsról, egy rövid utazást követően megérkeztünk Székelyvarságra, ahol lovaskocsikra szállva fedeztük fel a környék nevezetességeit, látnivalóit: vízesést és kilátót. A mai túra során egyértelműen megmutatkozott csapatunk összetartása és a gyerekek segítőkészsége, hiszen a nehéz, meredek útvonalon végig támogatták egymást. Bár a nap végére mindenki elfáradt, élményekkel gazdagodva és közösségként még inkább megerősödve tértünk haza.

 

 

2026. május 08. péntek

Programunk első állomása a falu magyar tannyelvű intézménye, az Elekes Vencel Általános Iskola volt. A látogatás során betekintést nyerhettünk az iskola mindennapjaiba és a helyi oktatás sajátosságaiba, amelyeket az intézmény igazgatóhelyettese ismertetett velünk. Ezt követően kötetlen beszélgetésre került sor a hetedik osztályos tanulókkal, akik meséltek mindennapjaikról, iskolai életükről és jövőbeli terveikről. A találkozás remek alkalmat adott arra, hogy jobban megismerjük egymást, és új barátságok is szülessenek. A közös focimeccs tovább erősítette a kapcsolatot a két diákcsoport között, hiszen a sport nyelvén gyorsan megtaláltuk a közös hangot. A látogatás végén átadtuk azokat az ajándékokat, amelyeket diákjaink még az indulás előtt nagy lelkesedéssel állítottak össze és csomagoltak be. Megható pillanat volt viszontlátni azt a címert is, amelyet az előző évben érkezett csoport helyezett el az iskola falán, emléket állítva a két intézmény kapcsolatának. Ezt követően a lenyűgöző természeti szépségéről híres Békás-szoros felé vettük az irányt. A meredek sziklafalak között vezető túraútvonalon haladva testközelből csodálhattuk meg a természet erejét és a táj különleges geológiai formáit. Utunk során az első lengőhídon is átkeltünk, amely izgalmas élményt jelentett a résztvevők számára. A legelszántabb túrázók azonban itt nem álltak meg: folytatták útjukat a szoros mélyebb részei felé, és eljutottak a második lengőhídhoz is. A szoros vadregényes környezete, a magasba törő sziklafalak és a hegyi patakok látványa mindenkit lenyűgözött, így a kirándulás az egyik legemlékezetesebb programnak bizonyult. A túra után a Gyilkos-tóhoz érkeztünk, amely Erdély egyik legismertebb és legkülönlegesebb természeti látványossága. A tó partján felidéztük keletkezésének legendáját, amely egy tragikus szerelmi történethez kapcsolódik. Megismerkedtünk a valós természeti folyamattal is: az 1837-ben bekövetkezett hegyomlás eltorlaszolta a patak völgyét, így alakult ki a tó. Különleges látványt nyújtottak a vízből kiemelkedő, elszáradt fatörzsek, amelyek a tó létrejötte előtt itt álló erdő maradványai. A hely nyugodt hangulata, a környező hegyek látványa és a tóhoz kapcsolódó történetek maradandó élményt jelentettek minden résztvevő számára.

 

2026. május 09. szombat

A korai ébredést és a bőséges reggelit követően Brassó felé vettük az irányt. Az időjárás ezen a napon nem volt kegyes hozzánk, hiszen szinte végig eső kísérte utunkat, ami azonban nem szegte kedvünket. Hosszabb utazás után megérkeztünk a városba, ahol libegővel indultunk fel Brassó legmagasabb pontjára. A hegytető felé haladva egyre sűrűbb köd és felhők vettek körül bennünket, így különleges hangulatban érkeztünk meg a kilátóhoz. Bár a panorámát az időjárás csak részben engedte megcsodálni, a felhők közötti utazás önmagában is emlékezetes élményt jelentett. A hegytetőről visszatérve Brassó történelmi belvárosával ismerkedtünk meg. Az eső miatt a tervezettnél rövidebb sétára volt lehetőségünk, de így is sikerült megcsodálnunk a város hangulatos utcáit és nevezetes épületeit. Felkerestük a híres Fekete templomot is, amely Erdély legnagyobb gótikus stílusú temploma, és a magyar, valamint a szász történelem egyik kiemelkedő emlékhelye. Nevét az 1689-es nagy tűzvész után kapta, amikor a lángok megfeketítették falait, így ma is a város egyik legismertebb jelképe. Délután Sepsiszentgyörgyre érkeztünk, ahol a városnézés első állomása a református vártemplom volt. Itt Bucsi Zsolt Tamás református lelkipásztor fogadott bennünket, és részletesen bemutatta a gyülekezet múltját és jelenlegi életét. Megismerhettük a templom történetét, valamint azt a fontos szerepet, amelyet évszázadokon keresztül betöltött a helyi közösség életében. A lelkipásztor érdekes történetekkel szemléltette, hogyan őrizte meg a gyülekezet hitét és összetartását a történelem különböző időszakaiban. Ezt követően felmentünk a templom tornyába, ahonnan szép kilátás nyílt a városra és környékére. Közelebbről is megtekinthettük a lőréseket, amelyek arra emlékeztetnek, hogy a vártemplom nemcsak lelki, hanem fizikai menedéket is nyújtott az itt élők számára a veszélyes időkben. A látogatás során megtapasztalhattuk, miként fonódott össze ezen a helyen a hit, a közösség és az önvédelem évszázados hagyománya. A nap végére sok új ismerettel és maradandó élményekkel gazdagodva folytattuk utunkat.

 

2026. május 10. vasárnap

Kirándulásunk utolsó napján már a kora hajnali órákban útnak indultunk, hiszen hosszú út állt előttünk hazafelé. Erdélyt elhagyva Kolozsvár felé vettük az irányt, miközben még egyszer gyönyörködhettünk a táj szépségében. Utunk a történelmi jelentőségű Királyhágón vezetett keresztül, ahol rövid pihenőt tartottunk. A kilátópontról csodálatos panoráma tárult elénk, és itt még egyszer búcsút vehettünk Erdély hegyeitől és völgyeitől. Az út során számos jellegzetes erdélyi falun és városon haladtunk át, ahol megfigyelhettük a sajátos építészeti stílust, a templomtornyokat, a rendezett portákat és a hagyományőrző székely, illetve magyar közösségek mindennapjainak nyomait. Ezek a települések jól érzékeltették Erdély kulturális sokszínűségét és gazdag történelmi örökségét. Kolozsvárra érkezve elsőként Mátyás király impozáns lovasszobrát tekintettük meg a főtéren. Bár koszorút ezúttal nem tudtunk elhelyezni, így is méltó módon emlékeztünk meg a nagy magyar uralkodóról. Meghallgattuk a tér és a mellette álló Szent Mihály-templom történetét, amely a város egyik legjelentősebb műemléke. Ezt követően felkerestük Hunyadi Mátyás szülőházát, amely a magyar történelem egyik kiemelkedő emlékhelye. Az épület arról nevezetes, hogy 1443-ban itt született a későbbi király, akit a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodójaként tartanak számon. A ház ma is őrzi a középkori hangulatot, és emlékeztet arra, hogy Kolozsvár milyen fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. A városnézést követően megkezdtük hazautunk következő szakaszát. Késő délután Békéscsabán álltunk meg, ahol közösen elfogyasztottuk az utazás utolsó étkezését. A vacsora során lehetőség nyílt felidézni a kirándulás legszebb pillanatait és megosztani egymással élményeinket. Az esti órákban érkeztünk meg Kecskemétre, ahol családtagjaink már vártak bennünket. A hat nap alatt rengeteg új ismerettel, történelmi és kulturális élménnyel gazdagodtunk, miközben számos új barátság és közös emlék is született. Ez a kirándulás nemcsak Erdély értékeinek megismeréséről szólt, hanem a közösségépítésről és a nemzeti összetartozás élményének megéléséről is. Felejthetetlen hat napot tudhatunk magunk mögött, amelyre még hosszú évek múlva is örömmel és büszkeséggel fogunk visszaemlékezni.